Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Tankréd		2005.05.11. 11:56
"Közöttük Rajmond toulousei grófot gazdagsága, Boemund tarenti herczeget a keleti viszonyok alaposabb ismerete s a politikai viszonyok államférfiui felfogása, Tankrédet lovagias vitézsége, Bouilloni Gottfriedet egyenes jelleme s őszinte vallásos lelkesedése emelték a többiek fölé. " "– a krónikás szerint a lovak szügyig jártak a vérben" " Megnyilt az út Jeruzsálem felé, de a fejedelmek nem siettek azt felhasználni. Hogy a kiállott nagy küzdelmek fáradalmait kipihenjék, 1098. nyarán Antiochiában maradtak s míg a keresztesek kisebb csapatokra oszolva a szomszéd török emirségeket rabolva bekalandozták, a fejedelmek közt ujra kitört a meghasonlás. " N A G Y K É P E S V I L Á G T Ö R T É N E T ÁLDÁSSY ANTAL, BOROVSZKY SAMU, CSUDAY JENŐ FOGARASSY ALBERT, GERÉB JÓZSEF, GOLDZICHER IGNÁCZ, GYOMLAY GYULA, MIKA SÁNDOR, SCHÖNHERR GYULA közreműködésével szerkeszti MARCZALI HENRIK Kiadják: FRANKLIN-TÁRSULAT Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda RÉVAI TESTVÉREK Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapesten -> Link Tovább…

Hm?		2005.05.04. 21:27
"A színmű lényege a cselekvény, mert éltet kell festenünk, melyben minden örök tevés körül mozog, örök küzdelem, örök küzdelemben, mert csak ebben látszik ki a lélek, melyik nagy vívni a sorssal, s melyik kicsiny súly alatt el halni." (Madách: Művészeti értekezés) "Kisebb lelki ereje s nagyobb szenvedélyessége közreműködnek ebben, s így valamint az erkölcsi és esztétikai szépnek eszményképeit a nő szolgáltatja: úgy az erkölcsi s esztétikai rút netovábbját is csak a nő képes előállítani. Nevezetes lélektani bizonysága ennek a boszorkányság hiedelme, mely nemcsak közöttünk uralkodott, de otthon van Ázsia legészakibb részein, a tunguzok közt úgy, mint Dél-Amerika pehuencse vadnépeinél. Mindenütt csak a nőnek tulajdonítják, hogy az emberiség romlására a gonosz szellemekkel frigyre léphet - talán épp azért, mert a boldogságot is csak a nő lophatja le számunkra az égből. A nő szemének tulajdonítják az erőt, mellyel ellenségét megronthatja - mert érzik varázsát, mellyel üdvösséget áraszt. Csak a nőről teszik fel, hogy az ördöggel cimborálhat, ki talán mint angyal szállt alá az égből." Madách Imre: A nőről, különösen esztétikai szempontból Székfoglaló értekezés az Akadémián

Madách Luciferje a magyar ironikus irodalom alapja		2005.05.03. 22:55
Nagyszerű vállalkozás Az ember tragédiája, és hát abban a korban - gondolj az akkor készült karikatúrákra -, ez modern filozofikus és célratörő mű volt, minden korból a lényeget akarta pár vonással, szinte karikatúrában megrajzolni egy-egy jelenetben. Nagyon nagyra tartom Madáchot, de meg kellett hogy vizsgáljam magamat, hogy nincs-e bennem valami nemzeti elfogultság iránta. Kell hogy legyenek nagy embereink, akiket bálványozunk, és anélkül valahogy nem lehet élni, hogy ne legyenek nagy példaképek. Miután én minden évben legalább egyszer elolvasom Az ember tragédiáját, most is elolvastam, és nem találtam közepesnek. Sok év eltelt, sok politikai fordulat történt a világban, ez mégis nagyszerű vállalkozás maradt. Én, amikor 1956 körül arról gondolkoztunk, hogy a Ludas Matyi helyett indítunk egy új lapot, akkor azt javasoltam, hogy Lucifer legyen az új ironikus lap címe. • Kifejezetten az Ember tragédiája Luciferje miatt? • Igen, igen… De hát ennek van egy tágabb értelme, a teremtés gondolatának az ellentéte, az eszmék rombolásának a szimbóluma. Nekem Madách Luciferje a magyar ironikus-humoros irodalomnak egyik legnemesebb őse és alakja. • Ez nagyon érdekes gondolat. • Igen? Én ezt rendkívül természetesnek találtam, mint ahogy a világirodalomból Swift, akit nagyra tartunk, Cervantest nagyra tartjuk, de hát azért a ma élő magyar gondolkodáshoz Madách és Luciferje közelebb áll. A Cervantesé inkább szituáció-humor, nincsenek szellemes párbeszédek, inkább események, cselekmények vannak. • Esetleg megrajzoltad a saját Ember tragédiádat karikatúra formájában? Nem illusztrálásra gondolok, hanem önálló képi megformálásra. • Olyan nagy nyugalom kellett volna ehhez, mint egy regény írásához kellő idő, és én mindig el voltam foglalva, lapoknak dolgoztam, így tulajdonképpen nem merülhettem bele ilyesmibe, de egyes rajzok készültek. Andor Csaba több művet írt Madách életéről, és felhasználta néhány rajzomat a munkájában. Van egy-két kötet, amelyekbe szórványosan készítettem, de nem feküdtem neki, hogy ezt a világtörténelmet ilyen luciferi szemlélettel végigrajzoljam. • És magát Lucifert, ezt a Lucifert megrajzoltad? • Többször is. • De ezek szerint nem tartod számon. • A Tragédia számomra mindig gondolatébresztő volt, különösen az Ádám és Évával való jelenet a Tudás fája körül, a kígyóval, a londoni szín stb. De más szituációban is megrajzoltam. Buzinkay Géza /Rejtett összefüggéseket leleplezni Beszélgetés a karikatúráról Kaján Tiborral/ Tovább…

Karinthy Frigyes: Madách		2005.05.03. 22:43
Eszme és történet, gondolat és jelkép egy és ugyanaz a Tragédiában - ha az alkotás legmagasabb fokának anyag és a forma tökéletes egységét vallom, ennél nagyszerűbb példát nem találhatnék. Ádám, az első ember, a múltat és jövőt nem ismerő (múltja nincs, jövője tőle függ), emlékektől nem befolyásolt, félelemtől nem akadályozott Gondolat légüres terében tűnődik az élet lehetőségeiről, az élet értelméről. Mindaz, amit e lehetőségekről és azoknak következményeiről elgondol, a szabad, minden tapasztalattól független gondolat törvényei szerint következik egymásra - ha Ádám utódok nélkül pusztul el, s elmarad az Emberiség Története, Ádám lelkének története, rajongás és csüggedés, szerelem és kiábrándulás, vágy és megadás akkor is így, ebben a sorrendben zajlanak le benne. És íme, az ismert valóság, a Történelem ugyanazt az utat futja be, mintha csak illusztrálni akarná egy ember lelki válságait, - kell-e még bizonyíték, kell-e külön példa, jelkép, filozófiai megfontolás, az elméleti szempont annak a világos belátására, hogy amit Történelemnek nevezünk, az nem az anyag és tömeg torlódásának, gyűrődésének és kavargásának véletlen játéka, hanem valamely ismeretlen eredetű Léleknek és Érzésnek és Gondolatnak az életformákban való különféle kísérletezése - hogy a Valóság, aminek mindannyian szereplői vagyunk, nem eredeti forrása minden drámának, hanem maga már dráma, csak képe és tükrözése valami ismeretlen Abszolút Valóságnak: dráma és regény, aminek hőse van - hogy ami itt történik, az nem az Emberiségnek, hanem az Embernek ügye, aki nem egyén, de nem is az egységek összessége, tulajdonképpen nincs is és mégis mindnyájunk által nagyon jól ismert, pontosan leírható, mindentől megkülönböztethető, rendkívül érdekes és különös Valaki. Linkek Tovább…

Miért is él az ember, hogyan küzdheti le a rosszat, van-e haladás a világban		2005.04.25. 16:32
- Madách szerint, és szerinted? (Bablena Ferenc) Az ember tragédiáját Madách a forradalom utáni időkben, reményvesztettségében és tehetségének kibontakozása idején írta. Emlegetik, mint egykönyvű írót, hiszen ezen a művön kívül írott szerzeményei nem tartoznak annyira a remekművek közé, mint Az ember tragédiája. Miért is él az ember? Ehhez hasonló kérdést tesz fel Lucifer az Úrnak, hogy miért is teremtette ezt a szerkezetet, s benne az embert? Megvádolja Istent azzal, hogy azért teremtette, hogy legyen miért dicsérni őt: "Aztán mivégre az egész teremtés? Dicsőségedre írtál költeményt, Beléhelyezed egy rossz gépezetbe, És meg nem únod véges végtelen, Hogy az a nóta mindig úgy megyen." És lehet, hogy igaza van. Lucifer nem nézi jó szemmel ezt a művet, gyerekes "játék" szerinte az egész teremtés. Az ember kiemeli, hogy majd az is képes lesz egyszer Istent játszani, és ha elront valamit, Isten csak akkor fog dühöngeni. Lucifer kiküzdi magának jussát, és két fát kap, csak ennyi érdeme, ám ő ezzel is megelégszik, sőt biztos benne, hogy megdönti Isten világát. A Paradicsomban Ádám és Éva boldogan élnek, valódi céljuk életükkel nincs, de mégis jó ott lenni, hol nincs szükség, habár ők azt nem is tudják, hogy milyen. Lucifer csábítása meggyőzi őket, és ellent mondanak az Úrnak. Lucifer teremti meg számunkra az élet célját azzal, hogy kitaszíttatja őket egy olyan világba, ahol az élet nehéz. Az embernek meg kell küzdenie mindenért, amit csak el akar érni: "A kéjért, amit egy ital víz ád, Szomjam hevével kell kiérdemelnem," Ebben a világban korlátokhoz van kötve: "Nézd, ugranám, és testem visszahull, Szemem, fülem lemond szolgálatáról, Ha a távolnak kémlem titkait". Ádám és Éva elmondja, mit akarnak csinálni: Ádám az állatokat akarja saját igájába fogni, Éva pedig megpróbálja megteremteni az Éden hasonmását. Ezek után fogalmazza meg Lucifer az emberi lét további céljait: "A család s tulajdon Lesz a világnak kettes mozgatója, Melytől minden kéj s kín születni fog. És e két eszme nő majd szüntelen, Amíg belőle hon lesz s ipar, Szülője minden nagynak és nemesnek, És felfalója önnön gyermekének." Megfogalmazza a hon és ipar létrejöttét és, hogy az ember saját céljainak rabjává válik. A mű további résziben ezt taglalja tovább, minden egyes korban bemutatja az emberek vágyait, céljait, életük értelmét. Egyiptomban az emberek célja a szabadság, Athénben az igazság közös ügye, Rómában az emberek élvezni akarják az életet, Konstantinápolyban Istennek akarják szentelni, Prágában a király szolgálata a cél, Párizsban ismét a szabadság, egyenlőség, testvériség kivívása, ám itt az emberek könnyen fordíthatóak egymás ellen. Londonban a vagyon, a pénz az, ami az emberek életét meghatározza. A falanszterben a tudományok felkutatása, mélyebb megismerése az emberek célja, a hóval és jéggel borított vidéken a puszta létfenntartás. Mikor az álomképek sorainak vége szakad, Ádám kiábrándul abból, hogy legyen életének egyáltalán folytatása, meg akarja ölni magát, ám talál egy olyan célt, ami értelmet ad életének: a gyermeke. Miután így végiglátta az emberiség történelmét, már nem tudja, mi legyen az elsőrendű cél, ezért Isten segítségét kéri a válasz megadásában, ám Isten nem pontosan adja meg választ: "Karod erős - szíved emelkedett: Végtelen a tér, mely munkára hív," Isten megfogalmazza a nő szerepét: Ádám életében ő fogja a vigasztalást nyújtani. Az ember életének célja a küzdés azért, hogy az ember az Édenben érezhesse magát, ehhez viszont elengedhetetlen az álomszínekben megjelent összes cél egyesítése, mert csak így teljes az élet. Hogyan küzdheti le a Rosszat? Az ember választhatja a bűnt, de akkor bűnhődik. Küzdhet a bűn ellen, és akkk9or lát majd igazán értelmet életében. Nem rossz az, ha valaki nem nézi a közösség érdekeit, csak ne ártson nekik. Küzdeni a rossz ellen természetesen csak úgy lehet, ha ellenállunk a rossz cselekedet utáni aprócska élvezet csábításának, hiszen ez után ismét eltűnik az, sőt bűntudatot ébreszthet, melyet aztán nehéz leküzdeni. Van-e haladás a világban? Minden bizonnyal. Haladunk valami felé, a célunk felé. Ez a haladás viszont nem biztos, hogy a jó felé visz. Az ember tragédiájában bizony a haladás végsősorban éppen a rossz útra vezette az embereket. Tervezni kell, megfigyelni, és csak úgy tenni meg a következő lépést, mert ha nem így teszünk, arra a sorsra juthatunk, amit Madách jövendölt. Ezt a művet Madách úgy írta, hogy még nincs minden veszve, hiszen az emberiséget áttekintve Ádám újra kezdhette elölről tevékenységét, célul kitűzve maga elé azt, hogy ne a szélsőségek felé vonzódjon, hanem megpróbálja megkeresni a helyes, arany középutat, amin haladva az ember céljává a rossz legyőzése válik.

Az értéktöbblet		2005.04.25. 13:57
A tõke – és a tõkés csak a megszemélyesített tõke, a termelési folyamatban csak mint a tõke hordozója funkcionál – a neki megfelelõ társadalmi termelési folyamatban meghatározott mennyiségû többletmunkát szivattyúz ki a közvetlen termelõkbõl vagy munkásokból, többletmunkát, melyet egyenérték nélkül kap meg és amely lényegét tekintve mindig kényszermunka, bármennyire úgy jelenik is meg, mint szabad szerzõdéses megállapodás eredménye. Ez a többletmunka értéktöbbletben mutatkozik, és ez az értéktöbblet egy többlettermékben létezik. Többletmunkának egyáltalában, mint az adott szükségletek mértékét meghaladó munkának, mindig lennie kell. A tõkés rendszerben, miként a rabszolgaság stb. rendszerében csak antagonisztikus formája van és a társadalom egy részének teljes semmittevése egészíti ki. Meghatározott mennyiségû többletmunkát megkövetel a véletlenek elleni biztosítás, az újratermelési folyamat szükségszerû, a szükségletek fejlõdésének és a lakosság szaporodásának megfelelõ fokozódó bõvítése, amit tõkés álláspontról felhalmozásnak neveznek. A tõke egyik civilizáló oldala az, hogy ezt a többletmunkát oly módon és olyan feltételek között kényszeríti ki, melyek a termelõerõknek, a társadalmi viszonyoknak a fejlõdése és egy magasabbrendû új alakulat elemeinek megteremtése szempontjából elõnyösebbek, mint a korábbi formák, a rabszolgaság, jobbágyság stb. lly módon egyrészt olyan fokra vezet, amelyen a társadalom egy része nem fogja többé a másik rovására kikényszeríteni és monopolizálni a társadalmi fejlõdést (beleértve annak anyagi és intellektuális elõnyeit); másrészt megteremti olyan viszonyoknak az anyagi eszközeit és csíráját, amelyek a társadalom egy magasabb formájában lehetõvé teszik, hogy ezt a többletmunkát az anyagi munkának egyáltalában szentelt idõ nagyobb korlátozásával kapcsolják egybe… (Kép: http://www.szoborpark.hu)

Gazdaság-(tan)-történet - Új tudomány születik		2005.04.25. 13:38
Angliában a XVII. század derekától végbement belső politikai és gazdasági változásokhoz (közösségi földek bekerítése és róluk a parasztok elűzése) mintegy "hozzászokott" a társadalom minden rétege a városokban és a falvakban egyaránt. Az új, gazdagodó polgárság - amely nem tűrte a feudális kötöttségeket - különösen fogékony volt az új gazdasági eszmék iránt. Ezeket Adam Smith (1723-1790) fogalmazta meg az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága (Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól) című munkájában. E művel egyszersmind megszületett a közgazdaságtan mint tudomány. Az 1776-os esztendő eseményei sorsfordítónak bizonyultak. Anglia már több mint két és fél évszázada élen járt a gyarmatszerzésben, sőt a tengereken is sikerült erőfölényre szert tennie. Ám Észak-Amerika túlzottan nagy falatnak bizonyult. Az észak-amerikai gyarmatokra kivetett adók és egyéb angol túlkapások ellen fellázadt tizenhárom gyarmati terület - az Atlanti-óceán partján fekvő Georgia államtól Massachusetts államig bezárólag - fegyvert fogott Anglia ellen, és 1776. július 4-én kibocsátotta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Jóllehet a háború - a gyarmatok győzelmével - csak 1781-ben ért véget, a nyilatkozat Anglia számára óriási veszteséggel járt: ő viselte a háború összes terhét és elveszítette bevételeinek jókora részét is. Ezt enyhítendő erősítette befolyását Indiában, és nagyobb figyelmet fordított a belső gazdasági folyamatokra. Az 1776. esztendő a technikában is fordulópont volt; ebben az évben mutatta be James Watt az első gőzgépet, amely aztán robbanásszerű fejlődést hozott a bánya- és fémiparban. Nagy-Britannia az ipari forradalom bölcsőjévé vált... Gazdagodjunk - de mértékletességgel! Adam Smith egy Edinburghhoz közeli kisvárosban született. Apját, aki ügyvéd és vámhivatali tisztviselő volt, néhány hónapos korában elvesztette; édesanyja nagy szeretettel nevelte őt. Oxfordban erkölcsfilozófiát tanult, majd a glasgow-i egyetemen a logika tanára lett. Igen erősen hatottak rá a felvilágosodásnak a természetes rendre vonatkozó nézetei, a fiziokraták tanításai és a XVII-XVIII. századi filozófusok gondolatai. A filozófusokkal vitában állt; ez utóbbiak közé tartozott Thomas Hobbes, aki - a francia Jean Bodin eszméit magáévá téve - azt állította: csak akkor lehet jólét, ha az ország élén korlátlan hatalommal felruházott uralkodó áll, ellenkező esetben mindenki harcol mindenki ellen. Ez azonban a természetes rendet megtestesítő vállalkozói szabadsággal összeegyeztethetetlen dolog. Smith elméletének kiindulópontja: 1. Minden ember arra törekszik, hogy javítson életkörülményein, és ez a töretlen vágy az embert az anyaméhtől a sírig elkíséri. Az egyén önzése az ember veleszületett tulajdonsága. 2. Az ember eredendően hajlamos a cserére, csere nélkül senki sem tud élni, ezért a maga módján előbb-utóbb mindenki kereskedővé válik. (A csere szükséges volta a munkameg-osztásból fakad.) A társadalmat tehát úgy kell megszervezni, hogy ne szabjunk mesterséges gátat ezeknek a "természetes" vágyaknak. Adam Smith szerint az ember akkor jár el helyesen, ha a saját önérdeke által vezérelve cselekszik, mert a közösség érdekeinek is ez felel meg legjobban. A társadalom jóléte nem a vállalkozók jóindulatán, hanem a vállalkozók önzésén (!) nyugszik. Hogyan lehetséges ez? A piaci versenyben minden vállalkozó a saját termékét akarja - a másik rovására - eladni, ám erre csak akkor van esélye, ha ő jobb minőségű és olcsóbb árut visz ki a piacra, mint amilyent a versenytársai visznek. Ennek a játszmának pedig a vevő a nyertese. (A piaci verseny mindenhatóságába vetett hit ma is rendszeresen felbukkan a közgazdasági szakirodalomban; e nézet az 1970-es évektől kezdve az amerikai "friedmanizmusban" érhető tetten.) Smith - jóllehet azt állítja, hogy a gazdagodás az embernek természetes vágya - arra is felhívja a figyelmet: aki csupán a gazdagodásban keresi a "jó élet" kulcsát, az bizony csalatkozni fog. Vagyis gazdagodjunk - de mértékletességgel! (Mintha Arisztotelész gondolatait hallanánk visszacsengeni fülünkben, csak más "hangszerelésben"...)

A világ a Káosz. A Semmi a születendő Világisten.		2005.04.22. 18:08
ÁDÁM (folytatva) Egyenlőség, testvériség, szabadság! - NÉPTÖMEG Halál reá, ki el nem ismeri!

Linkek		2005.04.22. 17:53
A Tragédia szövege, stb.-> Tovább…

Könyvajánló		2005.04.21. 21:18
Madách Imre: Az ember tragédiája (Állami Irodalmi És Művészeti Kiadó Bukarest) Madách Imre: Az ember tragédiája (Matúra Klasszikusok, 1993) Ószövetség A Teremtés Könyve Szabó Miklós: Hellasz fénykora (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1975) Száva István: Az ég törvénye (Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest, 1973) Karl Marx-Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány Madách-tanulmányok Szerkesztette: Horváth Károly (Akadémiai Kiadó * Budapest 1978 Horváth Károly: Madách Imre (Gondolat Kiadó Budapest, 1984) Veres András: Művek, pályák, nemzedékek (Krónika Nova Kiadó, 1999)

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk